Duda Ernő genetikus, professor emeritus a hvg360-nak elmagyarázta, mire számíthatunk korhatár kitolásával kapcsolatban.

Világszínvonalú eredményt értek el a Debreceni Egyetem kutatói a kromoszómákat alkotó kromatinállomány vizsgálatában.

Felnőtteket, gyerekeket, sőt alvómacikat is várnak a szervezők a 2022. szeptember 3-ai budaörsi városi egészségnapra.

Az ELTE TTK kutatói olyan innovatív megoldást dolgoztak ki, amellyel az emberi DNS-ből megállapíthatóvá válik az életkor. A metódusnak komoly haszna lehet a biomarker-kutatásban és az öregedés lassítását célzó eljárások megítélésében is.

A test a hiányzó elem a valóban intelligens gépek, az emberszerű mesterséges intelligencia létrehozásához, fejti ki az aeon című internetes tudományos és filozófiai magazinban megjelent cikkében a természetesnyelv-feldogozással foglalkozó kutató, Ben Medlock.

Eddig nem ismertük a génreguláció fajspecifikus dimenzióját – a Nature-ben közölt felfedezés révén sokkal jobban megérthetjük az ember fejlődését és fiziológiáját, továbbá e specifikus hálózat zavarainak feltárása a betegségek megértésének is óriási lökést fog adni.

Az eddig ismeretlen funkciójú, ezért szemét DNS-nek tartott genetikai anyag jelentős részét ugráló gének, más néven transzpozonok teszik ki. A helyüket változtató genetikai elemek szerepével kapcsolatban napjainkban számos kutatás folyik, és elképzelhető, hogy nekik köszönhetjük az egyéniségünket, mások az öregedés folyamatáért teszik őket felelőssé.

A humán és növényi genetikai kutatások világába nyerhetnek betekintést az érdeklődők csütörtökön, november 27-én a Magyar Tudományos Akadémián.

Immun- és anyagcsere betegségben szenvedők gyógyulását teszi lehetővé az a Debrecenben most lezárult kutatási program, amelynek keretében őssejt- és génterápiás kutatóközpont is létrejött a cívisvárosban.